Elsö ének : A sör megismerése
Istenek leszármazottja volt ö a hös Stárk.
12 feladatott kapott az istenek atyától Kronosztól !
Már a 3 dik feladatánál járt , h legyözze a mantikort.
Amikor a sziget partján kikötni készülö hajóra lelt.
Az uszó bárkából kiszált 19 kardos kalóz.
Egyet látott feltünö öltözetben.
A bátor közelebb ment egymaga.És nyugalomban szóba elegyedett velük.Kiderült h a bikák szigetére tartanak.
A vizeken hánykolódva a vitéz lélek megtudja, h rengeteg más világok is uralkodnak még.
[island]167002[/island] partjainál rövid kitéröt tettek viz reményében.
A partól eltávolodva ellenséges egységek tartottak feléjük , különös címerrel.
A hirtelen nem szabályosan támadó ellent könnyen legyözték.
Dombnak felfelé egy palotához értek , a kapuöröket megkérék h had menjenek be.
Mire a ház ura bebocsájtotta öket , és vendéglátásukban elmondta Hogy amivel kínálja öket az nem víz hanem [b]SÖR[/b] .
Mindenki nagyon furcsállotta az ízét . de feledhetetlen emlékeket nyújtott.
A hős kinek alkohol bíró képessége is nagy volt beszélgetésekből még kiderítette , hogy a vendégül látója a SÖR POLITÁK vezetője.
Amikor az est leszált és a harcosok nyugovóra tértek vérfagyasztó sikolyokat hallottak a hegy csúcsáról. Hárpiák hangja volt akik ott őriztek a szélrózsa bűvös erejét.
Félelmet nem ismerő hősünk a reggel első fényes sugaraival útra kelt és gondolkodóba esett hogyan is győzze le a szörnyeket.
Útközben egy sörfőző házához ért ahol látja hogy rézes fényes fémből készült lefőző üstök vannak.
Rövid beszélgetés után az egyik üst fedőjét elkérte , majd a barlang bejáratánál felállította ugy h a fényt betükrözzte a sötét mély nyíláson.
A szörnyek nem támadtak rá a fény félelmet keltett bennük.A mágikus mütárgyat megszerzve visszatérve a kikötőbe ismételten tengerre szálltak.
Ismét a bikák szigetére tartottak.
Második ének : Barátságok ösvénye
Hirtelen hatalmas vihar támadt rájuk , a matrózok eszeveszetten dolgoztak h a hajó el ne süllyedjen , és közben kánomba kántálták "POSZEDON NAGY ISTEN ÓVJ MINKET ".
A viharban 4 ember életét vesztette mintha a scülla ragadta volna el öket a hajó tatjáról.
Mivel a bárka kisebb ácsmunkákra szorult , megállást parancsolt a vezér , hősünk az evezőkhöz sietett .
[island]166988[/island] szigethez értek , kedves vendégszerető népek jöttek , ételt és italt hoztak a fáradt utazóknak.
Hatalmas városban szálltak meg pihenni ;viszont a sziget adottsága hogy kevés fa és sok kö található rajta.
[player]néroo[/player] a sziget főura, elhívatta őket a várába.
A kardos katonák és a hajókapitány , meg jelentek a találkozón míg a bátor hősünk a pórnép között segédkezett a vár építésében.
Nagy köveket mozgattak meg , hogy nagy és erős védelmet építsenek uruknak.
Vitéz lovagunknak kinek nem csak ereje hanem szíve is nagy volt , intellektuális beszédkészségével szóba elegyedett az építésben résztvevő emberekkel.
Kiderül hogy a sziklákból úgy lesz megmunkált kő h a várfal előtt reggel megjelenik.
Csodálkozva hallgatta a férfi.
Elhagyva a várkaput egy ritkás erdőhöz ért , és mit látnak szemei nem volt nem észrevehetö. Óriások voltak kik a hegyeket bontották ,és egy szemük volt!
Közelebb menet az 1ikükhöz , mire a szörnyetek kicsavart 1 fát gyökerestül a talajból és ráförmedve ráódrított:
-MIT KERESEL ITT ? AZ ÉLETEDDEL JÁTSZÓL HALANDÓ!
A hösünk aki nem félt a veszélytől felkapott egy sziklát, gatyáját levéve belecsavarta jól megpörgette és a nagy egyszemű felé hajította.
Hatalmas erővel zuhant a földre a klüklopsz az egész sziget beleremegett a fájdalomba.
A szörny társai a segítségére siettek , de látván hogy milyen kis picurka ember győzte le térdre borulva óva intették.
-Hepaisztosz fiai vagyunk , a feladatunk az istenek fegyverinek kovácsolása és a hegyben rejlö értékes érckincsek kiaknázása.
-Ez engem nem érdekel ! Nekem fára lenne szükségem a hajó megjavításához, segítségetek kérem.
-Jól van ha szerzel nekünk 1 csorda kocát , neked adjuk amit csak kérsz.
Eközben a vendégségben levő csapat , csapra veri azn ujonann szerzett arany színü istenek italát és felajánlja a várkapitánynak.
[player]néroo[/player] kinek a szíve oly jó, az izletes nedüt elnevezi népe fö italának.
És felajánl bármit amit kérnek az utazók.
A hegyről visszatérve a hös elmeséli mivel találta szemtöl szemben magát és mi a megoldás rá.
A király a legnagyobb csordáját adja át a hajóskapitánynak.
Nyugovóra térnek , reggel már kezdhetik is a hajójuk javítását.
Pirkallatban a megszerzett erkje fényesen izzott, szél lengte át a palota zegét zugát.
Két napig tartott még a hajót felújították , és jó vendég szerettének híven átadta leggyorsabb Birimáját és legerősebb katapultját a vár császára.
Harmadik ének : Nyitás az újdonságok felé
Új szelek fújtak az oceán szinén. A hajók sebesen szelték a vizet.
Gyorsan haladtak a céljuk felé.A Bikák szigetére ;de elötte kitéröt tettek [player]MrCsiz2[/player] felé.
Egy napi útra a barát szível lélekkel fogadja a vándorokat.
Elmondá az erekje értékét és ,hogy mire képes.
Azt állítja ha lemegy a Tartarosz mélyére a Kreberoszt legyözve megleli az erejét.
A katonák egyböl hátrálva megriadva felállatak az asztaltól.
A kapitány kijelentette hogy a legénység a hajó becses távolságában tartózkodhat.
Erre Mrcsiz elmondja a titok fö részét h meg felelö szelet kapnak az istenektöl ha az árbóc felé tartja ;a vitórla megfeszül.
Felajánlja segítségét is ,hogy velük tart mert nála van a fegyver amivel sebet ejthet a pokol szülöttén.
Még mikor Heráklész legyözte a Hydrát a májába mártotta a tegezeket.
Az ijjal halálos sebet lehet ejteni még a halhatatanokon is.
A barlaghoz közeledve a falvak kénes szagúvá és pestistöl büzlövé vált.
Fáklyákat készítettek a mélység kapujában , és hálát fogalmaztak istenünek Zeusznak és Hádésznak , hogy adjon eröt az életben maradáshoz.
Rengeteg járásnyira találkoztak Kárónnal aki mint révész átviszi öket a túlpartra.
Viszont Cerberusz egy másik kijáratot öriz!
Félnapi járásnyira a bünösök kertjénél.
Találkoztak Erinnüszel aki Orfeusz felesége volt, és pontosan útba igazította öket.
A mély párás sötétségben ahol a levegö is kevés volt , a fáklyák pislogtak.
A bestia 2 feje lehajtva a földre 1el is csak félálomban figyelt.
A hösünk nekiiramodva parancsot a matrózokra h támadás !
Sikerült lesújtania 4 embernek is ; mikor a képzelet szülötte egy pillantásra 6ot szétmarcangolt!
[player]MrCsiz2[/player] feszülésig húzta az ijját, ... és az egyik feje szeme közé lött. Miközben nyult a következö nyilért az félisten dárdája végére szúrta a szívét a lénynek.
A vérét üvegcsébe tette és a egyik szemfogát is magával vitte a kutyafenevadnak ; visszaindultak a kastélyba.
Elmondja a barát , hogy még egy dolog kell h működjön a szélrózsa mágikus ereje.
-"El kell jutnod Old Trafoldhoz, és az ö koronáján van az ékszem ami által müködésbe hozható."
Negyedik ének : A felismerés ereje
Nyugodalmas pihenés után, hajnalban Mrcsíz 2 hajónyi segítőt ad a hősünknek.
10 lovas és 10 hoplita katonát . Ök a legjobb emberi.
A szállító élelmiszerrel való fel töltése után útnak iramodtak.
[island]164534[/island] Old felé vették az irányt amikor meglátták a kikötőt az álluk leesett a méretétől. A fás szigeten óriási hajógyártelep működött . A flotta árbocai a felhőket súrolták.
A lehorgonyzás követöen a városba tartottak ahol egyszarvú repülő lovak és féllények tartózkodtak.
Az alsó testük ló volt a felsö emberi . Kentaurok voltak , ö ki értenek a harcokhoz és a gyógyításhoz , nem el feledni a müvészeti érzéküket és növényismeretüket sem.
Trafold békésen fogadta az utazókat , és egy terített asztalhoz kísérte öket.
A körasztalt körbe ülve elmesélte a hajóskapitány és a bátor lovag , hogy szükségük van a királyi koronaékszerre ami müködésbe hozza a szélrózsát.
Old Trafold :
- A korona már évszázadok óta a sziklás hegységben található egy fenevad őrzi egy különös féllény , régen ember volt de le sulytotak rá.
A hegynek vették az irányt mindent hatalmas fenyvesek tüzdeltek.
A sziklafal ormánál szűk bejárat nyílt a lovasok nem tudták bevinni lovaikat így gyalog vették az akadályokat.
Egyre furcsábbá vált a terep mint valami út vesztö meredek sziklafalak ösvényekkel kijárva.
Furcsa nyomokra lettek figyelmesek valamilyen nagy patás állat nyomai voltak azok.
Riodalmukban elkezdtek jeleket karcolni a sziklába h véletlenül se tévedjenek el.
Hirtelen egy Kupola csarnokba értek , a kupola tetején a fény beszűrődött ,és a földön heverő kincsek szétszórták a fényt.
Az egyik járatból dübörögve jelent meg a bikaszerű lény hatalmas erővel lesújtott a betolakodókra.
Felnyársalt vagy 4 dárdás harcost , mire feleszméltek a lovagok h kardot kell rántani.
A bátor harcosunk felkapott egy aranypajzsot és nekirohant az izomkolosszusnak.
Hárította a bivaly tülkeit.A következő nekifutásnál felkapott a talajról egy pylumot amit bele is tört a szörny jobb combjába.
Az agreszív állat felkapott 2 katonát és hozzávágta a falhoz , egyböl szörnyet haltak.
Hösünk erre eldobta a pajzsot és pikával felnyársalta a szerzetet.
A szörnyeteg üvöltésétől egy uj járatrész omlott be amely kamrában a királyi korona volt látható.
A birodalom kincsét [player]Old Traford[/player]nak adták az ékköért cserébe.
Nagyrabecsült tiszteletének bizonyítékaként 20 ijjászt és 2 biremát ajándékoz a vándorok csapatának.
Elmondja még h a Bikák szigete felé tartva még álljanak meg [island]162316[/island] szigetvilágnál.
Mert háború készül a Világ Hódítok ellen !
Ötödik ének : A háború elötti csata
Mindenféle gondolato jártak az utazók fejében , zugtak a gondolatok már nem csak 1 kis család voltak hanem egy hadsereg . Úgy nézett ki a dolog h háboróba tartanak és az okát még nem is tudták.
Kombináltak mindenfélét hogy az istenek bosszúja ,vagy elragadta a szüz lányát a királynak a habok az ellenséges vizeken.
2 napi utazás után arra lettek figyelmesek , hogy harci hadihajók közelednek felélyük . ék alakzatot parancsolt a biriméra hajóknak és a csapat ijjász hajóját tette középre . hátha így meg úszhatja a nagy veszteséget.
Olyan közel voltak már az ellenség hajók h a döfőorron fénylett a fém.
Eközben a hajóskapitány eszébe juttatja a hősnek h az ereklyét most kéne kipróbálni .
A kerberosz vérét rácseppentette az isteni szerkezetre és belehelyezte az ékszert majd a vitorla felé tartotta és elkiáltotta magát :
Segíts a jó széljárásban!Vigyél utunkra uram !
Ember még ily sebesen nem utazott még , úgy szelték a viz színét mit ahogy a sas úszik a levegöben.
A híres szigetet meglátva lelassítottak és kikötöttek.
[player]Marbot[/player] várkastélya felé vették az irányt , érdekesnek tartották h az állattartó népnek nincsenek jószágaik.
Meg álltak a legelsö farmernél akit élve találta és megkérdték töle h: -Mi lett háztáji állatokkal?
A csorda öre anyit mondott a nagy király majd választ ad nektek!
ö nem látott semit csak arra ébredt h elszegényedett és az éhhalál szélére sodródott.
Tudatlanul a hatalmas cár felé vették az utat , a kastélyban érdekes viselkedéssel fogadta a vándorokat .
-Nem lehet visszafordítani ! Elkezdődött ! Háborúba léptünk !
-Nemes király kinek ereje és csapati legyőzhetetlenek , felajánljuk segítségünket ha értelmes válasszal szolgálsz .
-Mi lett a környező csordákkal ?
-Bevallom ; a felét feláldoztam az istenek oltárán . Áldás reményében . A háború elkerülhetetlen , istenek ereje óvja a csatákban bátor és hös csapataimat.
-És a másik felével mi lett ?
-Elragadta a mondák világából sem imsert félelmetes mantikor. Legyözhetetlen szörnyeteg. Tüzet és mérget okád a szájaiból és repülve csap le áldozatára.
-Ez ellen nincs menekvés , inkább az állatokat vigye a birtokról mint hogy a fiatal férfiakat nöket akikböl mad kardforgató lesz.
-Köszönjük a választ , ha legyözzük a képzelet szülöttét akkor a háborúban meg felelő poziciobol had vezessem a saját csapataimat.
-Megegyeztünk , söt ha ilyen bátor vagy utána felajánlom legnagyobb kincsemet.
A réten felállították [player]Néroo[/player]tól kapott katapultot és körbevették köralakban az ijjászok eléjük kerültek a hopliták mögéjük a kardosok és lovasok.
Beesteledett a hold sem világított , a bestia nem jelent meg egy jó darabig.
Még parancsba adta az embereinek h bőgjenek mint a tehén ,ha életbe akarnak maradni a háború elött.
A szörnyeteg egyik feje miközben levegött vett parázslott. Így egy kicsit észrevehetö volt.
Az íjjászok tüzes nyillal sorozatosan lőni kezdték, a testébe fúródott ijjak fénylettek a sötétben.
A katapultot célra állítva sütötték el de mellé ment.
Lecsapott a hopliták és kardos katonákra.Döftek szúrtak de mély sebet nem ejtettek rajta.
A katapultal eközben könnyeben célozhattak mivel a földön volt, ismételten rálöttek.
A fél szárnyát és lábát törte el a hatalmas szikladarab.A lovasok vágtáztak , a sebesült lény felé , a kardjuk csörömpölt miközben a hüvelyből kirántották . és hatalmas robajjal és ordítással sújtottak le rá.
Segítségükre érkezett [player]Marbot[/player] fövezér Lovasszekeres különleges alakulata .
A végsö döfést mégis a hös vitte be aki a 3 fejü lény 2 fejét meg fojtotta a 3dik fejével körbecsavarva.
A bátor és nagy lelkü félisten a parancsnoki kinevezése után még hazaindult otthonába, toborozni a csatára.
Megkapta még a föcsászár legnagyobb kincsét leánya kezét ajánlotta fel .
Ilyen érték nem utasítható vissza, a birodalmak közötti jó kapcsolat alapja.
Hatodik ének : Az egó legyözése
Haza az úton egy furcsa kopár sziget mellett haladtak el ahol szirének énekét hallották és a kracken védelmezte a sziget partját.
Egyre közelebb értek a hős szülő falujához [island]164661[/island].
Démétér istennének áldozatul a kihalászott halakból felajánlottak máglyán a parton, a szép termés reményében.
A városba tartva fel figyeltek különös kő szobrokra , mintha igazi emberek lettek volna.
Aztán az egyikben felismerte Achilleus bátor társánanak arcát és viseletét.
Rajta kívül nem visel más ilyen mellvértet és téglatest alakú pajzsot, az elefántcsontból készült markolata a gladiusnak ,ami egyből felismerhető volt.
A város felé tartva találkoztak egy ifjú gyerekkel aki elmesélte h a legszebb leány medusa; gorgóvá változott, és tekintete kövé dermeszti a legbátrabb embert is . és Pikkejes testén a legélesebb fegyver sem hatol át. Nyílzáport zúdítottak rá de esélytelen küzdelem volt a halandók részéről.
A haja helyén mérges kígyók vannak amikkel megmarta áldozatait és kínok között múltak el.
A hös kinek ereje mint a szikla és teste mint a vas, lelke mint a legerősebb égető fényes napsugár és szelleme mint a legrendezettebb könyvtár ; a veszély irányába vette az útját.
Úton elgondolkodott hogyan is győzhetné le a betolakodót meg miért is válhatott ilyenné.
Sejti h a szépsége tette ilyenné az egó elhatalmasodott felette és kérkedni kezdett vele.
leült az út mellé elö vette a tarisznyájából az elemózsiát. Hátra dőlt a füve az égre emelte tekintetét.És várta hogy jelet küldjön neki az ö istene.
Miközben nézte az égen úszó felhőket, egy szer csak egy fény sugár ütötte át a felhöt és oda világított mellé a csipkebokorra.
És meg lepődve látta hogy egy imádkozó sáska pont ott vadászott.
Mozdulatlanul várva hogy elejthesse prédáját.
És ekkor követte példáját , imára borult és megköszönte istenének a jelet.És arra kérte öket segítsék tervét had gyözze le az ellenségét.
A segítségért cserébe felajánlja a Kerberusz nagy hatalmú agyarát.
Athéné istennő megjelent mint egy villámcsapás a hös mögött.És ezt mondta :
-Így kell neked is megjelenned a szörny mögött!
Tetszik a terved , díjazom a bátorságodat , és bevallom régóta vágytam már erre a nagy hatalmú ereklyére.
Segítségül csalinak h csapdába csald, a gyilkos medusat. Küldök neked 8 leggyorsabb és legjobb harci szekeremet.H körbe köbre járva csalják hozzád, hogy bevégezd a sorsát.
Majd elvette a szemfogat és el is tűnt, úgy mint a penge szeli a levegöt egy suhintással.
A bátor lovag nem lepödött meg rajta, hogy Athéne fejébe látva kiolvasta a terv részleteit.
Tehát felkerekedett és [b]Lord[/b] szellemvárosa felé vette az irányt.
Amit odaért , felidézte a csatát amikor a földdel tették egyenlővé a várost.
És elűzték annak gonosz urát.Mára minden lakója elhagyta a romokat.
Csak a csupasz lerombolt várfalak és oszlopcsarnokok maradtak .Ahol csak a holtak lelke jár, és sikolt a szél.
Ez lesz az a hely ahol a gorgo elveszti a fejét. és meg gyorsította lépteit mert tudta sietnie kell.
Athéné szekerei már úton voltak , menekülést színlelve csalják ide.
Mint csali a vadat, ide a szörnyet.
A tetre kész bátor lovag mellvértjét és arcár összepiszkította korommal.
Odalépett egy földön fekvő elszenesedett holtesthez a kezéből kicsavarta a Szaracén kardot amit még mindig szorított. és ezt mondta :
-Nincs eme fegyvere többet szükséged ezen a világon , mert utad végletért.De ennek a kardnak itt még küldetése van.
El rejtőzködött az oszlopcsarnokban az egyik átjáró kijáratánál.
Hogy majd amikor a szekereket üldözve a bestia elfut mellette akkor a szemébe süssön a nap és vakítsa el.és letudjon sülytani rá hátulról.Tudta hogy egy esélye van. Ha a le kisebb hibát is véti, a medusa és a kígyók észreveszik felé fordulnak ránéznek és köve dermed örökre.A szekerek zaja közeledtüket jelezték.Ö mozdulatlanul a falhoz simulva némán várta a medusa érkezését.A szekerk már az átjáróban voltak , a medusa minden egyes pillanatban közelebb került hozzá.Már közel érezte a győzelmet. Ahogy a szörny az 1ik kezét kinyújtotta a szekér felé már a fogat hajtó sisak tollát ragadta meg.
Mikor áthaladtak az átjáróban a hös elött , egy pillanatra elvakította a nap.
Lesújtott kardjával.
A nyakát célozta , minden erejét beleadta .Mint a feszült ijj elpattan az energia nagy erővel.
Egy suhanás a rozsdás penge úgy választotta el a fejet a törzstől; mint egy csirke fejét csapta volna le a bárd.
Ahogy a mesusa feje pörgött a levegőben látszott rajta meg lepődni sem volt ideje.
A leggyorsabb halál a testöl elválasztani a fejet.
Belemártotta a kígyók mérgébe a kardját, bevonatot képzet a fegyveren.
A rozsdás acél smaragd zöldre változott, és a földre hulló méregtől virágok bújtak ki a talajból.
A vadász elásta a medusa feját hogy gonosz kezébe ne kerüljön, és rágörgetett egy hatalmas követ.
(Késöbb a Hesperisek almafája nött ki a szikla alól, ami Héra gyümölcsöskertje lett , ahol a fán az örök ifjuság és halhatatlanság aranyalmái teremnek.)
[b]Lord[/b]lerombolt városát elhagyva a saját szülőhazához vette az irányt. Útközben csatlakozott hozzá egy juhász kutya , kicsit csapzott volt a szőre , de jó erőben volt. Ételt adott neki és követte a vándort.
Hetedik ének : Az otthon nyugalma
Az atyai otthon hűvösében a kedvese , kit [player]Marbot[/player] fél istentől kapott a bizalom jeléül.Vacsorával várta.
Hirtelen libasorban az egész sziget lakossága ajándékokkal a kezükben közeledtek a ház felé.
Az épület elött egy nagy csoportba tömörülve , hálát adtak a hősnek hogy meg mentene őket a szikla örök rabságától.
-Nök és Férfiak , szülőföldem szomszédai.
-Csatlakozzatok hozzám , háború közeleg .
A tömegből kilépve egy vak öregember lépett ki aki a tanács része volt , a sziget irányításában vett részt és az hírlett róla h lát a jövőbe. így szólt :
-A háborúból ha győztesen szeretnék kikerülni a SÖR POLITÁKAT és Marbot szövetségét egyesítened kell.
A felajánlott étket és italt lakoma formájában visszaadta a népnek.Ének és zene töltötte meg a környező levegőt.
Másnap posta galambot küldött a távoli ismerősöknek.:
-[player]Murmunc[/player] szánt levelében vázolja egy szebb világ lehetőségének irányát. A keleti átjáróhoz hívatja legbátrabb harcosaival.
-[player]néroo[/player]nak eme szavakat írta , emlékezett a hatalmas védmüvekre.: Segítségül hívnám védelmi csapataidat a harcok idejére.
-[player]Old Traford[/player] várába küldött madár vitte a hírt : A háború elkezdődött , a keleti fontvonalt támadni kell.
-[player]Marbot[/player] szigetére szárnyaló galamb lábára rögzített pecsétes levél tartalma :
Tiszteletem mélyen becsült barátom.Nyugalomra intelek , erős sereget szedtünk össze a gaz és ádáz Világ hódítók ellen , az istenek tekintete rajtunk van. Jelző hajóid irányítsd át a szoros felé , lángba borítjuk hajóikat.Blokád alá vesszük a kikötöket.
Mielőtt magasan járna a nap kiindultak a földekre , meglátszódott rajta az emberek hiánya .
A gyümölcsösök rogyásig voltak terméssel.A veteményesek teljesen elgazosodtak.
Vad nyulak és vakondok túrták a talajt.
A hízók és a vágó állatok szabadon bolyongtak.
Amikor sebesen vágtázó lovasfutár érkezett:
-Nagy úr , távolról érkeztem hozzád a messzi dél tengerekről.
Probléma aggasztja a népeket, váraink ostromolják a Gigászok hada.
Istenek szülöttei akiket száműztek a földre.
Nyílhegy alakú sziget [island]171714[/island], ami a helyi birtokosok kezében van.
Viszont az óriások hegyeket bontanak le , mérhetetlen erejük van.
-Pihenj meg futár, később átbeszéljük a teendőket.
Argó nevü hajóját ami a leggyorsabb volt a birodalomban [player]MrCsiz2[/player] felé utasította.
-Hozzátok elém a barátom , mondjátok neki : "égetö szükség van a seregedre"
Elakarta felejteni a vérengéz érzését. Esö cseppek hullottak a száraz repedezett földre.A nap sütés mellet szivárvány magaslott az égre. Gyönyörű látvány volt, a kedvese mellé húzta a szíve. Uranoszt a szájára vette , hogy fújjon kedvező szelet a hajónak.
Az úton leszakított szöllöt szemezgette, miközben a szerelme ölébe hajtotta fejét.
A kutya a lábuk mellé heveredett.
-Elnézést kérek, de távoli provinciák hívtak segítségül.És szívem ügye azon népek sorsa.
Ígérem amint tudok visszatérek a csata mezőről.
-Most már egyek vagyunk , megvárlak és elláttatom a sziget ügyeit távollétedben.
Kakasszóra a földek ura a kovácsok felé vette az irányt.
Megkérte őket a nagyobb offenzivához való felkészülésre, több erős embert kell beállítani a fegyverkészítésbe. Sodronyingeket és lándzsákat várt elsőként. A bányák éjt nappalátéve véssék és szakítsák a sziklákat ;az ércek megszerzése érdekében.
A sziget öblénél működött a hajóácsok faluja.
Az erdészektől kivágott hasított fát szállíttatott a faipari feldolgozóüzembe.
Meg parancsolata hogy legfőként még egy dokkot kell létesíteniük , a gyártás fellendítése a cél.
Estetájt körbelovagolva a szigetet , meglátogatja a helyi templomot.
Rég nem járt ott senki , repedezett kövekkel burkolt épület volt már.
A lépcsőn felfelé haladva észrevette , hogy a "Saggitárius" és a "Scorpio" csillagkép felé megy le a nap.Az "antares" csillag érintette a templom ormát.
A skorpió szíve volt az amit célzott a nyilas; bátor tettek kellenek ,hogy célba vegyük a napot.
Fölötte magasodott az "ophiuchus" ,az ereje mélyen a tejút hasadékából született és az aranykapú megvilágosító ereje felé mutat.Ö az aki megtanulta az erőket uralni. A gyógyítás istene, Keironnak a kentaurnak ö tanította a gyógyítást.
A konstelláció fényei nyugodalommal töltötték meg a lelkét.
Idő után kőfejtőket alakított ki a márvány hegységben . a szent kegyhely felújítását látta jónak.Ökrökkel szállíttatta a megmunkált kőlapokat és oszlopokat a templom építéséhez.
Az elízium kapuja nevet kapja.
Az építkezésről látja hogy Argo hajója közeleg , egy flottányi hajóval.
[player]MrCsiz2[/player] való tárgyalásokon megbeszélésre került, hogy 2 napon bellül útnak kell indulni de két feladatot kell teljesíteni egyszerre.
Mivel a Gigászok ellen nem volt tervük , puszta kézzel mégsem vehették fel a harcot.
[player]mremil[/player] Déloszi mindentudó filozófus polihisztor bölcshöz indult, mert tudni illik hogy ö megmondója a sors útjának.
Nyolcadik ének : Háború!
Hatalmas érzés volt amikor megtekintette a seregét.A hajók hosszú sorokban indultak el a kikötőkből.Élen mentek a támadó bárkák, félelmet keltettek a monstrumok amik döfőorral és katapulttal voltak felszerelt ,az ellenség tengeri flottáiban.Mögöttük sorakoztak a ballisztás hajó amihez csákjás ostromnyilakat is kovácsoltak.Mögöttük még a kikötőben a szállító egységek várakoztak az utolsó beszállókra, előszór a lovakat rakták a hajó gyomrába. Erös és gyors hajók voltak azok 3 sor evezős aminek a hasmagassága alacsony .Pajzsok szegélyezték a pricset, megmunkált fémből készültek.
A hös még csókot nyomott kedves ajkára azt mondta "tündérien bájos angyalom, amikor a liliom szirma hull itthon leszem épségben melleted"
Aztán a hajón feltartotta a szélrózsát és Kelet felé indult a szoroshoz.
[island]167183[/island] Furcsa szigetnél találkozott társaival a csapatok élén álló nemes.
Minden tábornok előre küldte a felderítő hajókat ,és tárgyalásokba kezdtek.
Arra jutottak , hogy nem a szorosban kell támadni hanem a szoros két partját kell kettéválasztani.Ha az ellenséget kettévágják , felmorzsolódik az utánpótlás és sok idő a hosszú távolság , így megszűnik az ellenfél létezni.
Eközben a barát már [player]mremil[/player] jósdájában lépkedett. Mosolyogva fogadta a bölcs első mondatát.
-Köszönöm szépen hogy hoztál nekem a saját borodból.
Aki mindent tud annak a láthatatlanról is fogalma van.
-Azért jöttem eléd,...
-Menjetek a társaiddal az Orion lábához ahol a titánok bokályánál van egy sziget. Repülő lények élnek ott. Erős segítőkre találtok amikkel letudjátok győzni a Gigászokat. Használjátok az istenek fegyverit.
-Ámuldozom a válaszodon, mélyen tisztellek érte. Amint hazaérek küldök még a hegyeim borából.
-Mi előtt elindulnál ismerkedj meg a legjobb tanítványommal a legbölcsebb hadvezérrel [player]spega01[/player]fö nagysága.
A pagoda középső szintjére tértek és lakomázni kezdtek. Kiderült , hogy a barát mellé állított vezér nagyon gyors észjárású így kellemes lesz vele együtt harcolni.
A felderítő hajók jelentése után, megvitatásra került a csata mező felosztása.
A döntésük a hajnali támadás volt, a hajókat a szoros egyik végébe állították fel.
Az ij húrja elpattan stratégiát alkalmazták.
[player]néroo[/player] volt aki a fregattokat vezette, élen a gyújtóhajók közvetlen mögöttük a lángszórós bárkák ,és leghátul a birodalom legerősebb brimera flottája.
A cél ,hogy a szurdokba csalják az ellenfelet és halálos csapást mérjenek rájuk.
Délen A hös és a Sörpoliták vezetője sorakoztak fel, meg mondhatatlan mennyiségű lándzsás és dárdás katonáikkal, íjászok voltak akik támogatták őket a csatatéren. A hösnek kicsit furcsa is volt h pityókásan szedett vedett formában sorakoztak a Politák seregei. De mivel , hogy elhívatott volt nem is vett róla tudomást.
Az Északi oldalon [player]Marbot[/player] és [player]Old Traford[/player] szalutálttal a seregük élén.Óriási mennyiségű harci szekér és nehéz páncélos lovas várta az indulást.
-A halálba tartunk és nem tovább, az elizium mezején majd újra találkozunk. Viszont ha most eltiporjuk ez ellenséget béke honol az óperenciás tengereken is mindörökké. Ehhez csak a ti bátorságotok kell!
Látni lehetett a szurdok mindkét partjáról a tábortüzeket , őrszemek állomásoztak az első felderítő csapatok indulásáig.
Lassú trimerák indultak az ellenfél felé .
A nap első sugaraival már erőltetett menetben haladtak az ellenséges városok felé., hatalmas hangzavarra ébredtek a Világ hódítók pajzsok és acél fegyverek csattogása volt a menetelés dübörgése mellett.
Ostromgépeket állítottak mind a két oldalon.
A vérvédelemben voltak szurkot hajító gépek és csiszolt gömb alakú sziklák amiket egy "csúszdán" az egységekre lehetett zúdítani.
Az Északi oldalon , katapultok kőzáporától sötétült el a nap, a várat messziről megostromolták. A szekerek és a lovak betörve a várba, egy lángokban álló városban találták magukat.A lovukról leszállva saját maguk kellett lenniük gyalogszerrel.Ez az igazi embert próbáló feladat, odafigyelni, hogy a véletlenségből nehogy a tűz martalékául váljanak, és véletlenül se az ellenség fegyvere hasítsa fel a testét.
Nyílegyenest a tenger felé vezető kijárat felé vették az irányt.
A Déli oldalon eközben a hösnek eszébe jut a szerelme , mikor a Bikák szigetén legyöte a Khimerát a gyengéét használta ellene.
Az ostrom tornyokat a vár védelemtől messzebb guríttatta , faltörő kossal az íjászokat küldte lassan a bejára irányába.
A torony mögött fel sorakozó gyalogság között , a tűz érzése izzott.
Bátor lelkesedéssel test a testhez érve , pajzs és fegyver egymáshoz feszülve.
Teknős béka alakzatban haladtak a fal felé, óriás sündisznónak látszódott.
A várvédelem ostrom csúszdáknál kardos katonák voltak , a szurok hajító gépeknél ijászok
A falra felérve lándzsákkal szúrtak és döftek , dárdákat hajítottak az ellenségre ; akik ettől a mélybe a falról.Segítségükre indultak a védö íjászok akik a kost figyelték de nem jött használati távolságon belül. Ekkor a Politák a kost fel gyújtották alkohollal.És "szétszóródj" ot parancsolt a távolsági egységek között.
Nem tudott mit tenni a Hódító vezér , a falon levő hös felé kezdett tüzelni.
A pajzsokról törötten pattantak le a fa nyílvesszőik .
A kapu tövéből a Lovagrend a tegezükböl égő vesszőket lőttek a falon belülre.
Össze vissza szálltak , semmilyen célzott lövés nem volt benne; még a szél is meg libbentette a hulló nyílvesszőket. Megszédülve nem is lehet pontosan lőni.
De volt egy pár ami lepattant a reluxszáról és a szurkot tároló edények felé gurult tovább.
Lángba borult a bástya.
A tengeren a trimera seregre felfigyeltek a meg maradt ellenséges csapatok és sebesen vitorlát bontottak.
[player]néroo[/player] adta a hös a szélrózsát még a megbeszélésen , és gyors megfordulásra ösztökélte a matrózokat.
A hadihajók egyre közelebb értek de a trimerák gyorsabbak voltak és elcsalták öket a szurdok felé.
Mint mikor nem látod a fátol az erdöt , úgy sorakoztak fel a hajók egymás mögött.
Egy hajónyi rés volt középen ahol [player]néroo[/player] a parancsnoki hajóival a csapatok mögé tudott vitorlázni.
Az ellenség nem sejtette , hogy nem csak egy sornyi hajó állja az útját.
